A Kárpát-medence legmagasabb hegye és leghosszabb folyói

A Kárpát-medence legmagasabb hegyei ma már Magyarország határain kívül vannak: Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában. A legmagasabb csúcs Szlovákiában található, a Magas-Tátrában (Gerlachfalvi csúcs.)

 Magyarország legmagasabb hegyei a Mátra és a Bükk

 A Kárpát-medence nagyobb folyói

A Felvidék (Szlovákia) folyói. Leghosszabb a Vág.

A Maros völgyében épült városok: Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Arad. A Maros Szegednél ömlik a Tiszába. 

A Tisza a Kárpát-medence keleti felének majdnem az összes vízfolyását összegyűjti és a Dunába vezeti.

A Tisza vízgyűjtő medencéje (erről a területről minden patak és folyó vize a Tiszába kerül)

A Kárpát-medence fontosabb országai az ókortól napjainkig

Az idők folyamán számos országhoz tartozott ez a terület vagy egy része.  Íme közülük néhány a 20. század elejéig:

1	Dácia
2	Római Birodalom
3	Avar Birodalom
4	Magyar Királyság
5	Habsburg Birodalom
6	Osztrák-Magyar Monarchia

A Kárpát-medence egésze leghosszabb ideig a Magyar Királysághoz tartozott.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

A 20. században (1900-as évek) a határok többször változtak. Az első világháború végén (1918) felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarországtól területek csatoltak el. Olyan területeket is, ahol a magyarok voltak többségben.

100 évvel ezelőtt, miután megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, a Kárpát-medence területén új, addig soha nem létezett országok is létrejöttek: Csehszlovákia és Jugoszlávia. Az 1990-es években ezek is megszűntek.

 Csehszlovákiában több nép élt (többnemzetiségű állam volt).
A csehek és szlovákok alkották a többséget, de egyes területeken a németek (kékkel) és magyarok (vörössel) voltak többségben.

Magyarország terület a második világháború előtt és alatt ismét gyarapodott ugyan, de a II. világháború után ismét akkora lett, mint az első világháború után.

Magyarország 1939-ben

A Kárpát-medence legfiatalabb országa Szlovákia, mely 1993-ban jött létre, azt követően, hogy Csehszlovákia két részre szakadt.

A Kárpát-medence mindegyik országában élnek magyarok, ami annak köszönhető hogy az első (1914-1918) és a második világháború (1939-1945) után sok esetben úgy húzták meg a határokat, hogy nem voltak tekintettel arra, hogy a lakósok melyik országban szeretnének élni. 

A Kárpát-medence a Római Birodalom korában

A Római Birodalom Traianus császár idején volt a legnagyobb. Ő volt az az uralkodó aki elfoglalta Erdély területét a dákoktól.

A II. században a Kárpát-medence keleti és nyugati része tartozott a Római-Birodalomhoz. Keleten Dácia, nyugaton Pannónia provincia (tartomány) terült el.
A legjelentősebb városok ebben a korban a következők voltak:
Pannóniában  Aquincum (Óbuda), Arrabona (Győr) Sopianae (Pécs) Savaria (Szombathely)
Dáciában: Apulum (Gyulafehérvár), Napoca (Kolozsvár)

Savaria fesztivál Szombathelyen

A Kárpát-medence északi és középső része nem tartozott a Római Birodalomhoz.

 Pannónia (sötét) és Dácia elhelyezkedése a Római Birodalmon belül.

A nepvándorlas kora

A Római Birodalom bukásától a Kárpát-medencében a magyarok megérkezéséig számos nép élt hosszabb-rövidebb ideig. (hunok, gepidák, longobárdok, avarok, szlávok).

Avarok által lakott területek a Kárpát-medencében a középkor első évszázadaiban (6-9. század)

Valószínű, hogy az avarok öröksége a nagyszentmiklósi kincs, ami több aranyedényből áll. Nagyszentmiklós a Bánságban van, ma Romániához tartozik.

A magyarok a 9-ik század végén érkeztek a Kárpát-medencébe. Az, hogy a vlachok (románok) hol tartózkodtak a magyar honfoglaláskor, történészek által vitatott kérdés. A román történészek szerint a magyarok érkezésekor már a Kárpát-medencében voltak.

A Magyar Királyság

- a magyarok 895-ben érkeznek a Kárpát-medencébe
- Géza fejedelem és fia, István király idején (kb. 1000 évvel ezelőtt) a magyarok kereszténnyé (katolikussá) válnak.
- Erdély legfontosabb városa ekkor Gyulafehérvár (latinul Alba Iulia), mivel itt volt az erdélyi püspök székhelye.

1526-ban meghal II. Lajos magyar király a mohácsi csatatéren, és az ország két, majd három részre szakad.

 az 1526-os mohácsi csata egy török képen, a törökök jobb oldalt láthatóak, a magyarok a kép bal oldalán

A Habsburg Birodalom

A mohácsi csatavesztés után kb. két évszázadig a Kárpát-medence birtoklásáért két nagyhatalom viaskodott egymással: a Habsburg Birodalom és a Török Birodalom.

A Habsburg Birodalom egy családról kapta a nevét. Ez az ország a középkor végén, 1500 körül Európa egyik legjelentősebb államává vált.

Amíg a két nagyhatalom egymással küzdött a Kárpát-medencéért, létezett egy, a Török Birodalom fennhatósága alatt lévő Erdélyi Fejedelemség. Ekkor születik meg a PARTIUM (részek) elnevezés, mivel az Erdélyi Fejedelemséghez nem csak  Erdély tartozott, hanem Magyarország más részei is.  (Az erdélyi fejedelem címében szerepelt latinul: dominus partium regni Hungariae, vagyis a Magyar Királyság részeinek ura) 

Az 1600-as évek (17. század) végére a Habsburg Birodalom elfoglalta szinte az egész középkori Magyarország területét.

A Bánságot (Bánát) az 1700-as évek elején foglalta el a Habsburg Birodalom. A már itt élő románok, szerbek, magyarok közé még németeket, szlovákokat, ruszinokat (ma ukránoknak nevezzük őket) telepítettek ide.

A Habsburg Birodalom 1867-ben átalakult Osztrák-Magyar Monarchiává.

Ez a soknemzetiségű ország két részből állt. A birodalom magyar része szintén két részre oszlott, mivel Horvátországnak autonómiája volt.

A magyar honfoglalás ezredik évfordulóján a Kárpát-medence legmagasabb csúcsán felállított emléktábla. Akkor a Gerlachfalvi csúcsot az uralkodóról Ferenc József csúcsnak hívták.

Ferenc József osztrák császár és magyar király trónralépésének ötvenedik évfordulójára készült képeslap. 

Erdély, Bánság, Partium

Gyakran Erdélynek szoktuk nevezni a Kárpát-medencének azt a részét, mely 1918 végén - 1919 elején Magyarországtól került Romániához. 

A Kárpát-medence keleti része - a mai romániai megyék a megyeszékhelyekkel 






Erdély viszont csak az Erdélyi Középhegységtől keletre eső terület. Itt a mai napig kiterjedt erdőségek vannak. Eredetileg a területre nem is az Erdély, hanem az Erdőelve kifejezést használták. Ez régi magyar nyelven azt jelentette, hogy "erdőn túl". (latinra lefordítva Ultrasylvania vagy Transsylvania). 




A Partium nevet csak a magyarok használják. A Bánságot még szokták Bánátnak is hívni, románul is így nevezik. A Bánság etnikai szempontból régen nagyon sokszínű volt, Temesváron pl. száz évvel ezelőtt még a németek voltak a legtöbben. Ekkor még jóval nagyobb volt a magyarok, szerbek és zsidók száma is a térségben.

A versenyről

Ez a második negyedikeseknek szóló vetélkedőnk, melyet a Bernádyval közösen szervezünk.  

I. A felkészülés

Kerekes Szilárd történelemtanár  a 3  kövesdombi és a 2 Bernádys negyedik osztályban 2-2 óra felkészítőt tart 2018. novemberében illetve december elején. A két óra anyaga a verseny anyagának kb. 2/3-a.

A PowerPoint-bemutatókat megkapják tanítónők és a diákok is.

A második óra végén jelentkezés illetve tudás alapján eldől, hogy  kik jönnek a versenyre (osztályonként maximum 6 diák).

A versenyre eljutó 30 diák a teljes anyagból (ezen a linken is elérhető lesz) készül fel a versenyre.

Amennyiben igény van rá a versenyre feliratkozóknak külön lesz 1 óra felkészítő. 

II. A verseny

Színhely: Bernády György Általános Iskola

Időpont: a vakáció előtti hét (később pontosítjuk)

Csoportos vetélkedő - rövid felmérő után osztjuk el a gyerekeket kettes csoportokba, tudás szerint. A legügyesebb diákoknál figyelünk arra, hogy ne egy iskolatársukkal kerüljenek egy csoportba, hanem a másik iskola egy hasonlóan felkészült diákjával.

A versenyen kivetített feladatok lesznek. Minden helyesen megoldott feladatra egy pont jár. A zsűri tagjai a tanítónők lesznek. Mikor ők félrevonulnak, a gyerekek még az osztályban maradnak, mert lehetőségük lesz újabb kérdésekre válaszolniuk. A leggyorsabban (és a helyesen) válaszolók  apró nyereményeket kapnak. 

A díjazáskor minden diák kap egy 30 oldalas, színes albumot. (Bónis Johanna: A marosvásárhelyi Városháza és Kultúrpalota megmentett épülettartozékai). Az ügyesek más könyvet is, + csokit. 

A verseny megrendezésére azért kerülhet sor, mert sikeresen pályáztunk a Bethlen Gábor Alapnál (200 000 forintot kaptunk a magyar államtól 6 vetélkedőre), s mert a kövesdombi általános iskola tanítónői egyesületünk számára 2 százalékos felajánlásokat gyűjtöttek. 


A tavalyi vetélkedőnk képei: